Pages

2012. október 16., kedd

beteg

a legjobbkor. mikor feladatom van, mikor épp belelendültem, mikor épp felvettem már a ritmust, mikor már épp elfeledkeztem a nyár múlásáról siránkozni.az orvos nem tudja kimondani az r betűt, így bájosan hangzik el a normaflore. kötelező és udvariassági telefonhívások, megkérdezem a leckét, de az a baj, hogy a cikloalkánok jellemzői csak szó szerinti értelemben hoztak lázba. átvitt értelemben nem igazán.
a forró teában van valami visszataszító, mikor bedugult orral föléhajolok, megízlelem és cukor hiányában fura, grimaszos kifejezést vesz fel az arcom. hát ja, lehet, hogy nem is a tea a visszataszító.
korán keltem és ez a baj. sokkal tovább tart a nap, ébren kell várakozni. ilyenkor van időm gondolkodni és mindig ez vezet a legnagyobb katasztrófákhoz. mikor gondolkodásba fogok. keresem az ürességem miértjét, igyekszem pótolni a hiányzó darabokat, de minden olyan erőtlen, a gondolatfoszlányok is csak önmagukat ismétlik, az összefüggések egymásba borulnak.
semminek nincs értelme.
ja, amúgy nem tudom, lehet, hogy neked volt igazad, ott, akkor. hadd ne döntsem el. hadd ne most.
a nap fénypontja gerlóczy márton. az a legjobb, mikor valaki tud könyveket írni és ír is.

"Minél fiatalabb egy ország, annál gyermetegebb. A mi országunk például egy megkeseredett, önsorsrontó életét sirató nagypapa (…) 
Megítélésem szerint az Egyesült Államok éppen csak túljutott a My Little Pony-fésülgető korszakán, és hamarosan nyelvtanulásba kezd, lassan már nem cikizi a csúnyább lányokat, és megtetszik neki a matektanár."
Gerlóczy Márton: Check-in