mélyen izzó

lehunytam a szemem

öten ültünk a tábortűz körül

én hordtam a fát jó nagy rönköket

ti gyújtottátok be

a barátság az sült szalonna illatú

magyar népdalokat énekel

apró tabletta - borgőz lesz belőle

mondtuk

és csepegtettük tétova mozdulattal a gyöngyöző zsírt

a hatalmas szelet kenyérre

a barátságnak gitárja is van - kiáltottál fel és önfeledten

pengetted a hasad

"négy akkorddal játszanak le rajta minden dalt

és az oldalán van néhány matrica

here and now, summer '94, bob marley"

táncoltatok a tűz körül és ugrándoztatok

átszaladtatok rajta és nagyokat kurjantottatok

én nem mertem

és nagyon féltem hogy megbotlotok

de a neveteket a hamuba írtam a nyárssal

hogy jövő nyáron legyen indokom hogy  visszajöjjek

és újra elolvassam

felébredtem mert elaludt a gyertya

nem voltatok már itt

elégtetek

én maradtam 

meg a kanóc

felfelé meredten állva

jelezve a helyes irányt

arra van a vészkijárat

ti lángoltatok

magam előtt pedig egy asztalon szétfolyó élet

a terítő kalocsai mintás virágaiba száradt

viasz-emlék

késés

a pillanat mikor beleharaptam

abba a vizes ízű halovány paradicsomba

pontosan olyan igaznak hatott

mint amit te mondtál

spanyolul - mert most épp azt tanulsz

és most spanyolul szeretsz inkább

én olyat nem tudok nekem már csak ilyen kisszerű

közép-európai a lelkem

vagyishogy

nincsenek határok

ám kínosan ügyelek hogy ne lépjem át őket

ez a spanyol paradicsom mondjuk még belefér
de azért mossuk meg előtte

hisz mi sem valódibb ennél

álmodban üres volt a real stadion és a fűre léptél

szotyolát rágtál és szemeteltél így készültél a nagy meccsre

én itthon maradtam a kis közép-európámban és paradicsomléből

meg maggi porszerű-fűszerkeverékből főztem spagettit

rúgtál egy gólt

félrenyeltem

pont egy nappal később érett meg a mienk is

a hátsó kertben

túl a barátságon

csörgött az óra fél hétkor már a kávémat kevertem balról jobbra
(ez egy ilyen jó reggeli póz tudod)
bambulva szürcsöltem és észrevettem hogy nem vagy ott
hogy nem zúg a kenyérpirító
és nem kapok tettetett szívrohamot
a felröppenő két szelettől
teleírt papírlapot hagytál az asztalon meg a kezes-lábasod
évekkel ezelőtt varrtam neked
mert hideg volt a tél és nagyon fáztál
ebbe a szakítólevélbe (ami szintén egy ilyen jó reggeli póz)
azt írtad hogy kihíztad a kezeslábast
és igazából jobban szeretnéd érezni a fagyást
hogy pucéran állsz most már a pelyhekkel szemben
és így várod meg a márciust

tovább kevertem bús képpel azt a kávét
(legalább ez a póz maradjon meg nekem)
összehajtottam a kihízott ruhácskát
amit itt hagytál a téllel és a fázással együtt
az utóbbi kettő nem fért be a szekrényembe
valami emlék legalább marad
e téltől kihűlt kávémon kívül
mehet a fénykép
nemsokára mosolygok

vagyok

Tojáshéj vagyok.
Védtelek. Körülfogtalak.
Széttörtél. Vagy magamtól repedtem.
Az apró részeimet kis műanyagedénybe tetted.
Behajítottál a kukába.
Tojáshéj vagyok.
Az anyád vagyok.

*

Papír vagyok.
Fehér  voltam.
Mondhatni üres.
Mondhatni ártatlan.
Rám írtad a neved és a jelszavakat.
Amiket ismernem kell.
Rajzoltál is a lap csücskébe egy napocskát.
Ennek ellenére hideg volt.
Megteltem és a tűzre dobtál inkább.
Papír vagyok.
Az életed vagyok.

*

Paradicsom vagyok.
Elvetettél, nevelgettél.
Öntöztél és énekeltél nekem.
Aztán eljött az idő és letéptél.
Rátettél a pizzádra.
Paradicsom vagyok.
A fiad vagyok.

*

Sláger vagyok.
Egyszer meghallgattál a rádióban.
A füledbe másztam.
A kedvenc számod lettem.
Megosztottál másokkal.
Meguntál.
Kitöröltél a lejátszási listádról.
Mást hallgatsz.
Sláger vagyok.
Szerelmes vagyok beléd.

*

A versed vagyok.
Egy esős délután az asztalhoz ültél és kitaláltál.
Imádtál és büszke voltál.
Lelkesedtél és folyton rám gondoltál.
Terveket szőttél velem kapcsolatban.
Elküldtél valakinek.
Kötetbe szedtek.
Pénzt kaptál értem.
Eladtál.
A versed vagyok.
Én vagyok te.

családi félkör

a családi körünket átvágta egy szelő

az érintők viszont hiányoznak erről az esetleges vázlatról

ez végülis inkább egy családi félkör

vagy megítélés szerint családi féltojás

most persze vitatkozunk azon hogy közülünk

ki is van az origóban

nekem ehhez remélem nincs közöm

én igazából csak fogtam egy ceruzát és lerajzoltam

a radírom viszont nálad volt

és a lapom egyszer csak üres maradt

itt nálunk minden este nagyot koppan valami

ma éjjel pedig végleg elhallgat

a vendégeim vagytok

isten aznap este egy pattanásos tinisrác volt

ezer fokon égő szerelmes bolond ifjú

belekortyolt a borosüvegembe és eszméket harsogott

szabadság egyenlőség testvériség

meg akarta bizony váltani a világot

elfelejtette hogy egyszer már megtette

mondtam neki és csak annyit felelt

már a lépcsőn szédelegve hogy ja igen tényleg

nem emlékezhet ő sem mindenre

a lényeges dolgok legalább megmaradnak

egy nagyfröccsöt legyen szíves

isten akkor jókedvűen hátba vágott minket

a vendégeim vagytok

igen erre folyton emlékeztetnie kellett

mint ahogy arra is hogy

(volt nála egy doboz piros Marlboro

tüzet kért és tompán azt mondta hogy bocs

mikor lehamuzta a tisza cipőmet)

hamuból lettél hamuvá leszel

lehet hogy igazából nem is ő volt

hanem csak olyasvalaki aki ráemlékeztetett

mindenesetre azért furcsa

szóval hogy milyen isten az akinél nincs tűz

néha eszembe jut
és igazán sajnálom hogy
a kocsmáros nem kérte el a személyiét

étvágy

én egy rántotthús formájú
országban lakom
ahol gulyáslevest
mernek a balatonból

én egy rántotthús formájú
országban lakom
ahol a nemzeti lobogó
az bizony szalonnabőrke

én egy rántotthús formájú
országban lakom
ahol több a köret mint a hús
menza konyhás nénik és éhes gyerekek

én egy rántotthús formájú
országban lakom
ahol a főszakács nem tudja
mi az a dupla panír

én egy rántotthús formájú
országban lakom
ahol mindenki olyat akar enni
ami nincs az étlapon

(igaz az étlapon csak egy fogás szerepel)

én egy rántotthús formájú
országban lakom
ahol mindenki imádkozik evés előtt
utána már senki sem

én egy rántotthús formájú
országban lakom
ahol a kutyákat (agár, kuvasz, pumi, puli, vizsla, komondor)
féltik a maradéktól

én egy olyan rántotthús formájú
országban lakom
ahol mindenki inkább a szomszéd tányérjába nyúlna
de
erkölcstanórán azt mondták hogy ilyet nem szabad

én egy olyan rántotthús formájú
országban lakom
ahol a lakók legkevésbé magukra akarnak hasonlítani
de mikor megpróbálnak kínai evőpálcikával enni - kiesik a kezükből

én egy olyan rántotthús formájú
országban lakom
ahol bűn vegetariánusnak lenni
de a boltban csak lejárt szavatosságú húskonzerv kapható (igaz, igaz ezen a héten 40 fillér kedvezménnyel)

én egy olyan rántotthús formájú
országban lakom
ahol a tartósítószerek nyomokban
ételt tartalmazhatnak

én egy olyan rántotthús formájú
országban lakom
ahol most magamba harapok
máskülönben két perc és éhen halok

harsogtunk

elzsibbadtak a végtagjaink az eszméktől
béna kezeink nem érték a tárgyakat
ellágyult határok kitapinthatatlan kontúrok
távolodás a formáktól
nem tudom mozgatni a tésztaszaggatót
a szívből így egy nyamvadt plecsni lesz

túl súlyosak voltak a jelszavak
a matricák bélyegek
a könnyen skandálható
rövid szótagok

elvileg nem baj
az íze ugyanaz lehet a szívnek
meg a plecsninek

elvileg nem baj
a vége - mondják -
mindenkinek ugyanaz

elvileg nem baj
ha mégis ott lesz a tányéromon
a szív

hát felfalom úgyis nemde

talál de nem keres

találkoztunk minden délután hisz
szerettünk játszóházba járni
színek és hangok és bábok és rajzok és kisautók
és volt olyan hogy a néni sem figyelt ránk

azt hittük hogy egymással játsszunk
pedig csak - bár egész közel - egymás mellett önmagunkkal
olykor azért össze-összekoccantak a térdeink
egymásra néztünk és magunkra figyeltünk
összeborultunk és magunkat öleltük
játszottuk a "bennedmagamat"
örökbe soha csak kölcsönbe adtuk a póninkat
a szemeidben mindig magamat kerestem
magamra mosolyogtam
nyújtottam a kezem hogy felmelegítsd
hallgattam amit énekeltél mert féltem a csöndtől
játsszunk most együtt amíg csak lehet
remélem nem felejtesz sokáig el
ha egyszer elmegyek

az önzetlen szeretet az egy paradoxon
bár akkor még nem tudtuk mi az hogy paradoxon
ma meg már nem tudjuk mi az hogy szeretet
hogy az önzetlenség micsoda
szerintem valami déli gyümölcs lehet

hat éves korig lehet játszóházba járni
ma este már máshová megyünk
két utcával arrébb
ahol már nem is játékosok
sokkal inkább játékszerek lettünk
a mellkasom sakktábláján
néhány lépésből mattot kapott valaki

ha akarod szívesen játszom veled újra
hogy megint nyerhessek

szóval kedvesem
a játékszerem mondd akarsz-e lenni?

omg.

ostyalap ízű savanykás lehelet vagyis
azt mondják valaki ott van benne
a mátrai muskotályosban
(palackozva 2003)
kérdezem hogy mi van a tablettás borral
azt mondják valaki ott van benne
abban a véletlenül sem teljes kiőrlésű kenyérben
(tornyos pékség, minőségét megőrzi: péntek)
kérdezem hogy mi van akkor ha lisztérzékeny vagyok
azt mondják itt mindenki a testvérem
kérdezem hogy mi van akkor ha a lakcímem az árvaház
azt mondják hogy üdvözölnek mer üdvözülök
kérdezem hogy üdvözülnek ha üdvözlöm őket
azt mondják a boldogság az nyolc
kérdezem hogy megvolt matekból a kettes
a parancs meg tíz
már nem is kérdezem hogy megvolt-e matekból a kettes
azt mondják hogy hit remény szeretet meg béke
kérdezem hogy miért nem háború és béke
azt mondják hogy jános pál és benedek utána meg feri
kérdezem hogy és a roli
azt mondják hogy halleluja
kérdezem hogy http://www.youtube.com/watch?v=ozOeu19frGY
azt mondják hogy biblia
kérdezem hogy divina commedia
azt mondják hogy zsoltár és kántor
kérdezem hogy csend
azt mondják hogy benne...
bennem?

szóképek és alakzatok

sóhajt egyet a magyar nyelvtan könyv

és tanítja a paradoxont

nem lelé honját a hazában

aztán gyorsan másról beszél

tereli a témát hogy ne legyen baj

következnek is az eufemizmusok

biztonságos bélései

szeptember 11-én történt egy kis gond

nekem is van egy kis gondom azt hiszem

egészen apró de tényleg jelentősége sincs

ismeretlen összetételű köveket rugdostam az utcán

most pedig

csomókba állt össze a vér az ereimben

apától kölcsönkért bicskával (amivel a húst szeljük szallonasütéskor)

rajzoltam tájképet a bal alkaromra

fák madarak és hegyek

idilli körvonalak

nem folyt a vér csak hullott darabokban

le a földre

az anyaföldre

ismeretlen összetételű kövek

és ismeretlen összetételű vér

a trombocitaszám a normálérték harmada alatt

életünket és vérünket

a kő marad

szóval az van hogy van ez a kis gond

egészen apró

én csak magyarul tudok sírni

és becsapom az NTK-s könyvet

és a kazánba dobom

mert ez nem paradoxon hogy

nem lelem