hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam.

sorsunk ez.
nekem sorsom.
a színházi előadás.
hogy mikor hazamegyünk lehessen valamin nagyon nagyon sírni.
egy zseniális rendezés.
egy görög tragédia.
görög.
véremben van.
bár talán csúnya dolog lenne antigonénak hinni magam.
Haimón menyasszonya mellett áll ki, azonban nem meri vállalni, mert tiszteli apját, de beszéde végére nyíltan szembeszegül Kreónnal.
beszéde végére..
mire már beledöglünk.

és a függöny legördül.
és tapsolnak.
és tanultuk, hogy felszabadul a nézőben a katarzis érzése.
és majd hazamegy.
és sóhajtozik.
és örül, hogy erre költötte a pénzét.
hogy kultúra.
kul.
meg túra.

fizetett.
a legszarabb helyre is ezernyolc a beugró.
és mi ez az emberélet?
mennyi antigóné?
mennyi az igazság?
mennyi haimón árulása? bocs, ha szigorú vagyok.
mennyi iszméné?
és mennyi az a kibaszott köcsög kreón?
ezernyolcszor valamennyi?
ennyi lenne?

én fizettem.
a véremmel.
ott haltam meg előtted.
ott szenvedtem, ott sikoltottam előtted az utolsót.
ott kértem tőletek, hogy öljetek már meg.
azt sikoltottam, hogy mennyire szeretlek és mennyire gyűlöllek.

fizettem.
fizettünk.
de talán nem ezernyolcat.


----
katarzis.

uht

mondta ezt már más is. csak egy tánc.

csak egy tánc volt.

az elején persze ki sejtette volna, hogy danse macabre.

finom, slank, pehelykönnyű testek.

legömbölyített mozdulatok.

néha fura, hogy pont az á betű ragad be, és ötször kell lecsapni, hogy írhassam:

halál.

mintha ez az üres, néma masina is félne.

neked csak egy trójai.

nekünk egy keringő,

lassan ható méreg.

a halálunk persze pont olyan, mint az életünk.

mindig hősök akartunk lenni.

mindig féltünk.

félve nem lehet szeretni.

a lélegzet mely a rettegés súlyától lassul és egyre fogy.

egyenes út.

hova?

igen, oda.

mikor megismerkedtünk, rögtön lemondtunk az üdvösségről.

most egy forgás.

pont, hogy itt lengedezünk jut eszembe:

pénzkidobás volt ma reggel a tartós tej.

a pokol tüzében lehet szeretni?

lesz-e vágy?

ölelés meg csókok?

vagy csak máglya.

tűz.

ropogás.

szoríts erősebben.

zsibbadok.

ez a tánc.

ártatlan és bűnös.

könnyű és nehézkes.

verejtékes és véres.

örökké vágyódó és beteljesülő.

pont, mint az első.

ráléptél a lábamra.

de most komolyan, mi lesz azzal a tejjel?

sok a munka.

Mari, ma későn jövök haza, három kivégzés is lesz. De készíthetnél azér' valami finomat, mákos guba, ilyesmi...

Na sietek, nem akarok elkésni.

1957