Pages

2013. november 6., szerda

uht

mondta ezt már más is. csak egy tánc.
csak egy tánc volt.
az elején persze ki sejtette volna, hogy danse macabre.
finom, slank, pehelykönnyű testek.
legömbölyített mozdulatok.

néha fura, hogy pont az á betű ragad be, és ötször kell lecsapni, hogy írhassam:
halál.
mintha ez az üres, néma masina is félne.
neked csak egy trójai.

nekünk egy keringő,
lassan ható méreg.

a halálunk persze pont olyan, mint az életünk.
mindig hősök akartunk lenni.
mindig féltünk.
félve nem lehet szeretni.
a lélegzet mely a rettegés súlyától lassul és egyre fogy.
egyenes út.
hova?
igen, oda.


mikor megismerkedtünk, rögtön lemondtunk az üdvösségről.
most egy forgás.
pont, hogy itt lengedezünk jut eszembe:
pénzkidobás volt ma reggel a tartós tej.

a pokol tüzében lehet szeretni?
lesz-e vágy?
ölelés meg csókok?
vagy csak máglya.
tűz.
ropogás.

szoríts erősebben.
zsibbadok.
ez a tánc.

ártatlan és bűnös.
könnyű és nehézkes.
verejtékes és véres.
örökké vágyódó és beteljesülő.

pont, mint az első.

ráléptél a lábamra.
de most komolyan, mi lesz azzal a tejjel?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése