olyankor

Mint amikor meghallod a rádióban a Beatlestől a Let it be-t. Mint amikor bejelentik a hangosbemondóban, hogy a 11-es vágányról a Budapest Keleti pályaudvarra tartó Mecsek Inter city vonat elment. Mint amikor azt suttogja, hogy, de azért maradjunk barátok. Mint amikor eljön az a késő őszi nap, amikor először kell kabátot húzni. Mint mikor előtted veszik meg az utolsó jegyet a színházba. Mint mikor szomorúan tapasztaltad kiskorodban az emberi ostobaságot a meséken keresztül: miért nem az az utolsó kívánsága soha senkinek, hogy ne haljon meg? Mint mikor először mondtad azt, hogy bazmeg. Mint amikor úgy zártad be a dokumentumot, hogy nem mentetted el előtte. Mint amikor vérzett a homlokod, mert te voltál Harry és sebhelyt véstél magadra, egy koszos faággal. Mint mikor azt hazudod, hogy szeretlek. Mint mikor egész életedben lottóztál és sosem nyertél. Mint mikor arra ébredsz egy reggel, hogy szeptember elseje van. Mint mikor lekésed a buszt és elhagyod a lakáskulcsod, meg a bankkártyád. Mint mikor kislány voltál és rocksztár akartál lenni aztán mérlegképes könyvelő lettél. Mint amikor nincs nutella a közeli kisboltban. Mint mikor már papagájod is azt mondja, gyűlöllek. Mint mikor elfelejti az anyukád a születésnapod.
Mint mikor már te sem emlékszel rá.