Pages

2013. április 22., hétfő

sose legyen tanítómese.

kelenföld-pécs.
mecsek inter city.
ami amúgy nevetséges, mert biciklivel előbb hazaérek. de ez most talán nem lényeg.
vonat, kabinok.
két hely már foglalt.
két roma férfi egymással szemben.
az egyik megsimogatja a másik térdét.
szeretik egymást.
kérek-e a csokoládéjukból, belgiumból hozták.
nem köszönöm, nagyon kedvesek vagytok.
meddig utazol.
pécsig, mondom.
mi pincehelyig.
elég vicces a zenelejátszód, mondják ők, ilyen régi ketyerém nekem nyolcadikban volt, ecseteli; de azért nagyon aranyos ez.
mosolygok rájuk, olyan természetesnek hat ez.
pár percig sutyorognak egymás között. az egyik ciccegve feláll, felteszem wc-re megy.
ne haragudjatok rá, mondja a társa. ma bal lábbal kelt.
a társa.
mert tényleg az volt.
jó volt az utazás.
leszálltak pincehelynél.
és nincs tanulság.
semmit nem üzenek senkinek.
talán csak annyit, hogy lehet, hogy el kellett volna fogadnom a belga csokit. biztos finom.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése