otthont jelent.

az iszapok a világaik. mocsári zsúrlóból készült menyasszonyi csokor. indákból szőtt fátyol, a pezsgőt kiisszák a gumicsizmából.
átgázol valaki a lomhán ballagó nászmeneten, nyakán száradt sárdarabok, átizzadt ruha, és bűzölgés... avagy, idegen szagok (a szomszédos mocsár illata). ez adja a sármját. rabolná a menyasszonyt.
gyere velem, mondta neki az idegen.
az ara lassan, lustán körbekémlel, zsíros haj, olajos bőr, felvakart sebek, az arcon a pattanás-robbanások lávaterülései, gennyes kelések. a legyek bolondul köröznek, meg megpihennek a menyasszonyi ruhán.
fáradt vagyok, ma még igennel kell válaszolnom egy kérdésre, amit nem is értek.
jó itt neked?
nem ez a kérdés, furcsa fiú. a süppedés és önsorsrontás törvényeiről még sosem hallotál, ugye? végy levegőt, és fogadd el.
de mit?
mindegy hogy hol és hogyan. mind elsüllyedünk