gyurma.

Két copf, hiányzó metszőfogak, sebes térdek, kakaóscsiga-foltok a virágmintás pólón. Ovi. Harc a susu-babáért, bázisépítés a csúszdánál. Én leszek a főnök. A piros csúszda kiskirálylánya. Őszibaracklé csöpög az álamról. Gyurmázni szeretnék, meguntam a zsírkrétát. Formálni kis világot, nagy világot, embert, arcokat, nyarat, meg majd telet. Teremteni. Később pusztítani. Ököllel csapni a fáimra, a virágaimra. Létrehozni, megszüntetni. Kihúzom a fiókot. Nyikorog. Sárga gyurma egy zacskóban. Kiszáradt. Formálhatatlan. Lassan csorogtak a könnyek. Attól a pillanattól fogva kizárólag száraz gyurmát fogtam kezeim között. Hiába kerestem puhábbat. Megtanultam nem sírni.