túl a barátságon

csörgött az óra fél hétkor már a kávémat kevertem balról jobbra
(ez egy ilyen jó reggeli póz tudod)
bambulva szürcsöltem és észrevettem hogy nem vagy ott
hogy nem zúg a kenyérpirító
és nem kapok tettetett szívrohamot
a felröppenő két szelettől
teleírt papírlapot hagytál az asztalon meg a kezes-lábasod
évekkel ezelőtt varrtam neked
mert hideg volt a tél és nagyon fáztál
ebbe a szakítólevélbe (ami szintén egy ilyen jó reggeli póz)
azt írtad hogy kihíztad a kezeslábast
és igazából jobban szeretnéd érezni a fagyást
hogy pucéran állsz most már a pelyhekkel szemben
és így várod meg a márciust

tovább kevertem bús képpel azt a kávét
(legalább ez a póz maradjon meg nekem)
összehajtottam a kihízott ruhácskát
amit itt hagytál a téllel és a fázással együtt
az utóbbi kettő nem fért be a szekrényembe
valami emlék legalább marad
e téltől kihűlt kávémon kívül
mehet a fénykép
nemsokára mosolygok